Hagyományok

A mohácsi németek ünnepei az év körét követik. Az alábbi felsorolás mögött mindenütt ott a beszámoló: fényképekkel, évszámmal, azokkal, akik csinálták. A teljes lista a Rendezvények között található.

Farsang

Az év a bálokkal kezdődik. A svábbál a nemzetiségi esttel együtt a legnagyobb télvégi összejövetelünk; a sváb-sokac bál a város másik nemzetiségével közös. Farsangkor fánkot sütünk, a busójárás napjaiban pedig nyitva tartjuk a Német Házat az ide látogatóknak.

Tavasz

A malomnapon smarnit sütünk, a szomszédünnepen a szomszédos utcák népe ül össze. Tavasszal tartjuk a harmonikaversenyt és a népdaléneklési versenyt is, ahol a gyerekek lépnek föl.

Nyár

Az Antal napi búcsú a nyár eleji templomi ünnepünk. A sváb utcabál nyitja a nyári fesztiválok sorát, a Dunamenti Halfesztiválon saját sátorral veszünk részt, a harmonikatábor pedig egy egész hétre szól. Az aratónapon a régi munkák elevenednek meg.

Ősz

Az Emsige Hände – Szorgos kezek délutánján kézimunkázunk, kukoricát morzsolunk, sütünk együtt. Novemberben jön a hagyományos sváb disznótoros (Schwäbischer Stichbraten), Szent Márton napján pedig a hagyatékára emlékezünk.

Advent és karácsony

Adventben a Singende Quelle kórus hangversenyt ad, karácsony előtt a gyerekek is színpadra állnak a karácsonyi hangversenyen.

A konyha hagyománya

A Mohács környéki németeknél a hét étrendje kötött volt: hétfő tésztanap, kedd káposztanap, szerda húsnap, csütörtök gombócnap, péntek babnap, szombat burgonyanap, vasárnap ünnepnap. A paprika új fűszerként került az étrendbe: kedvelt volt a csirkepaprikás (Paprikasch), a töltött paprika (Gefüllter Paprika) és a lecsó (Letscho), és átvették a palacsintát is (Palatschinken). A konyha eszközei – diódaráló, kuglófsütő, ostyakészítő, hurkatöltő, káposztagyalu – ma a sváb szobában láthatók.