Sváb szoba

A szoba jól mutatja a magyarországi németek lakberendezési stílusát és életmódját. Az eredeti sváb bútorok mellett a rendeltetésszerű díszítő és használati eszközök is láthatóak.

Főbb bútorzat: festett ágy, sublót, fonott székek asztallal, bölcső, üveges tálalószekrény, stelázsi polc.

Érzékelhető, hogy a berendezett korhű szobában több generáció élt együtt. Ha kicsinek bizonyult a hely, akkor a család a konyhát is átalakította lakókonyhává, de a tisztaszobát nem használták.

Ami rögtön feltűnhet a szobarészletben, a svábok mély vallásos érzületén alapuló dísztárgyak sokasága. Az ágy fölötti bibliai témájú kép, feszületek, rózsafüzérek, imakönyv, és a zarándokutak emlékét féltve őrző kis szentkép, szobrocska, szenteltvíztartó. Utóbbi a folyosón található.

A fal mellett magasan felvetve, ágyterítővel letakart ágy helyezkedik el. Mellette a bölcső, amelyen a csíkos textildarab a Kindtuch. Ezt az anyák maguk köré kötötték és a csecsemőt beletették.

A gyékényszéken egy régi harmonika a vidám esték hangulatára utal, főleg a hosszú téli estéken, családi ünnepekkor játszottak rajta.

A ruhásszekrényben hímzett, monogramos terítők, abroszok, ágyterítők mellett népviseleti ruhadarabok is megtalálhatóak: férfi és női hétköznapi viselet, a szekrény előtt papucs, Schlappe, és a Patschker, amit az asszonyok horgoltak és a talpára bőrdarabot varrtak.

A sváb családok öltözködésére is a szerénység, célszerűség volt a jellemző.

A mohácsi járás német nőinek úgynevezett Rozmaring-copfja nem csak a hajfonatot, hanem a fej hátsó részét beborító konty kötését is jelentette.

Az üveges tálalószekrényben az étkezéshez kapcsolódó eszközök, levesestálak, evőeszközök, tányérok láthatók.

A polcon, stelázsin különböző konyhai eszközök láthatóak, mégpedig diódaráló, mérleg, vasaló, kuglófsütő, krumplinyomó, ostyakészítő, hurkatöltő, káposztagyalu és agyagedény, amibe pl. a szilvalekvárt tették el.

A paprika, új fűszerként került be az étrendbe. A burgonyapürét például, ha gombóccal fogyasztották, hagymás- paprikás zsírral öntötték le. Kedvelték a csirkepaprikást (Paprikasch), a töltött paprikát (Gefüllter Paprika), lecsót (Letscho).  Átvették a palacsintát is (Palatschinken).  A Mohács környéki németeknél a heti étrend a következő volt:

hétfő-tésztanap, kedd-káposztanap, szerda-húsnap, csütörtök-gombócnap, péntek-babnap,szombat-burgonyanap,vasárnap-ünnepnap.